költeményem 3
2009.11.08. 20:20
(névtelen)
Ez a vers most csak neked szól szívem
mert bizonytalan érzelmem
nem vállnék meg tőled sohasem
De leírom nagy a félelmem
Félek elveszthetlek könnyen
mert túl messze vagy tőlem
oly sok szép szó csábít
mit másoktól hallhatsz így
És ha mások ott vannak ahol te
nem tudom éppen igent mondassz-e
nem tudom ott kibe szeretsz bele
és ha látlak öszintén nézel-e szemembe
Mondod-e nekem: szeretlek
és ha mondod hát még kinek?
és hol boldogság már ez
ha igy kéne félnem
ezt nem tudhatod mért van bennem
és mért folytom el ezt az érzelmem
de jobb békességben megbizni benned
mint vitával elhagyni a színteret
Szeretlek és ezért kérem
bizonyitsd szerelmed
és hidd el én is így teszek
akkor senki sem félhet
Társak leszünk mi ketten
társak bizalomban, szerelemben
és nem hagyom hogy kihülljön szerelmed
küzdök hogy legboldogabb légy velem
hogy ne kelljen máshol keresned
sem izgalmat, sem szerelmet
akarj minden időben engem
gondolj csak rám, más ne kelljen
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
