Manapság egyre többen vannak akik megtanulnak lovagolni,lóval bánni.
Ennek igazából örülni kellene,de mégis valami keserű szájíze van az egésznek….hogy miért is??

Talán azért mert nemegyszer látni, hogy a ló ledobja lovasát, ellenszegül és hasonlók. Persze hogy egyből a lóra fogják - így a könnyebb, de ha kicsit próbálnánk megérteni őket is „lóul”gondolkodni,talán könnyebb,vidámabb,önfeledtebb és veszélytelenebb is lenne ez a szabadidős foglalkozás,sport. Ez az idézet szép példa rá: „A ló igazi menekülő állat. Ha nyomást gyakorolnak rá, szinte biztos, hogy inkább a menekülést választja és nem a harcot.”
Tudni kell hogy egy ló sem születik „bűnözőnek”csak az ember változtatja azzá. Persze vannak olyan egyedek amelyek kicsit félénkebbek,ijedősebbek de őket is megfelelő türelemmel és tudással lehet nevelni teljes értékűvé,sőt fordítva is igaz:egy nagyon jó lovat is ellehet rontani,ijedőssé,bizalmatlanná lehet tenni.A jobbik eset amikor az emberben megvan az elhatározás és ellátogat egy lovardába/lovasiskolába és rábízza magát a /feltehetőleg/ kellő szakmai tudással rendelkező oktatókra,de az is megeshet hogy egy saját lovat vesz magának és vele együtt próbálkozik megtanulni velük bánni,gondozni őket.
Hogy melyik eset a jobb és hogy miért,vagy miért /feltehető/ az oktatók tudása?Az oktatóval kezdeném:
Elviekben elvégezte azokat az iskolákat ahol megszerzett minden tudást hogy továbbadhassa másoknak is.Ez a jó,vagyis lenne,mert nem így megy….sajnos.Sok oktató mondja magát szakembernek,de korántsem az,lehet hogy a papírja is megvan,de lóval nemtud bánni. Rengeteg példa van erre:például a kezdő nemtud bánni a lovával(nem megfelelő a ló mérete vagy túl kicsi vagy túl nagy a lovasához képest,vagy éppen nem jól képzett,vagy nem megfelelő vérmérsékletű)ekkor jön az oktató,aki leszállítja a lovast és elkezdi nevelni szegény lovat.Sajnos kis számban van olyan edző aki erőszak nélkül tenné ezt,legelterjedtebb amikor a pálcához,sarkantyúhoz és egyéb kényszerítőeszközökhöz nyúlnak-persze gyorsabb a hatása,nem kell sokat szenvedni vele,de lehet hogy egy életen át megmarad szegény állatban.Van a másik példa:amikor észbentartva a lovak viselkedését próbálnak rájönni a gond okára.Most tenném én fel a kérdést:Melyik is a jobb?Mindenki döntse el magában….Ezeket átgondolva vajon a lovaglással ismerkedők mit tanulnak meg leggyakoribb esetben?A lovat csak kényszeríteni lehet,ütni,verni,nem kell figyelembe venni semmit,mert az agykapacitása kevesebb,úgyis mindig csak ellenszegül.Ne adódjon félreértés,nem becsmérlek senkit sem,mert vannak kiváló szakembereink is,de manapság sokan papír nélkül oktatnak,kevés tudással.Tehát az oktatóknál is lehet válogatni szépszámban….próbáljunk meg néhány leckét venni több oktatótól is,hogy rájöjjünk mi is nekünk a legjobb,kérdezzünk nyugodtan,ha nem válaszolnak kezdhetünk kételkedni a tudásban.Ez a helyzet segít annyiban hogyha megtaláltuk a megfelelő lovasoktatót akkor több lovon megtanulhatunk lovagolni,mert általában több lovat használnak lovardában és ott van velünk az edző,aki minden hibánkat kijavítja,DE nem lekiabál és becsmérel ha nemsikerül valami,mert ettől a kezdő lovas önbizalma elillan,hanem magyaráz,próbál segíteni,és dicsér amikor annak megvan a helye.Röviden ennyit írnék az oktatókról.