Egy pillanat, mikor elmélyedsz magadban. Ahol emlékek szunnyadnak, egyremást ébrednek. Amikor nem várnád, hogyha kérdés törne rád, amikor arra épp egy szót akarsz ami megmagyarázná, a megannyi miértet, mely olykor felmerült benned, ami már kutatva keresné a szavakat. A fejedben, amikor nem várnád, emlék ébred benned és elrepülsz te, mélyen abbana régben, mely elmúlt már régen. Lehet, hogy mosolyt, ám olykor könnyeket fakaszthat szemedben. Talán nem is érted már, az érzés miért vállt ki, ily erős hatást rád, fogalmad sincs már, mit kérdeztél és nem is akarod így tovább. Már inkább kiszakítanád, vagy élnéd meg újra mindazt, mit sose bánsz. Ismét egy kérdésed zakatol, hát hogyan tovább? Mert, tudod a pillanat, amikor emlékre emlékeztél is a múlté vállt, hát a nelened éled, mely újra már sosem lesz, a régent nem feledted. De tanultál belőle, mostmár biztosan érted .... 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.