Kedves Ismerőseim

Kezdhetném ezt a bejegyzést így is. De nem teszem, mert nem nekik szól. Le is írom mért.

Sajnos én magam is bármely közösségi portálon lapozgatok ma már (myVIP, IWIW, netlog, ppl, hi5, tagged, myspace... stb) . Rentgeteg olyan embert látok akikről fogalmam sincs, hogy kik és ha írok nekik ők sem tudják én ki vagyok. Ha felvesszük egymással a kapcsolatot kicsit törődjünk azzal, hogy ne csak valaki legyen az aki ott van, hanem legyen is egy olyan ember akire ténleg elmondhatjuk, hogy ismerjük. Itt nem a mennyiség a lényeg, hanem a minőség.

Sajnos mind olyanok vagyunk, hogy szivesen ismerkedünk akár személyesen, akár az interneten keresztül. Mivel nekünk is szükségünk van egyfajta megerősítésre más emberek / idegenek felől arról, hogy élünk és vannak körülöttünk. Ha nem vagyunk éppen a legjobb hangulatunkban jól esik néha egy teljesen idegennek "kisirni a szivünket" (lásd.: pszihologus).

Ma az eféle kapcsolattartás még gyerekcipőben jár, Magyaroszágon az idősebbek nem tudják kezelni rendesen és viszonykodnak tőle, a fiatalabbak vagy nem helyesen használják vagy még nem teljesen látják át, azok pedig akik igen is tudnák használni és élvezni ... nah azoknak nincs pont idejük erre. Vannak akik persze itt és így találhatják meg életük párját és házasodnak meg ... de valljuk meg erre kevés az esély. Ha mindenki télleg ismerné azokat az embereket (azt a több száz embert) aki be van neki jelölve. mennyivel kevesebb gondunk lenne ha például valamilyen szakemberre vagy szaktanácsra van szükségünk. Gondoljunk csak bele ... mindenki más és másokat él meg ... mindenki mában tehetséges. Mennyire jó világban élnénk ha mindenkinek lenne legalább 1 közös ismerőse, mert valójában ezt sugalljuk.

Az a baj az ilyenekkel, hogy annyira személytelenné válik az egész rendszer az ilyen felhasználásoktól, hogy teljesen feleslegessé kezd válni azok számára akik télleg keresnek valakit. Így azok érezhetik itt jól lassan magukat akik képekben, zenékben, videókban akarják kifejezni mennyivel több van nekik másoknál. Vagy éppen azok akik élvezik, hogy másokat éeshetnek és várhatják a napról napra történő változásokat az adatlapokon. Télleg ilyenné válunk? Mármint én az eleján említettem sok olyan ismerősöm van fent akikről fogalmam sincs, hogy kik ők, sok haverom is van akiket minden nap látok de alig ismerem őket és jó meginnom velük valamit v elszórakozva kibeszélni a közéletet. De megmondom őszintén igazi barátom aki ismer is csak egy van (egy lány aki velem érezte meg az első igazi csók élményét régen és sokáig nem beszéltünk de ma már mindent megosztok vele) akit interneten ismertem meg régen és neki mindent el merek mondani mert megbízom benne. Mondhattok most bárminek, de annyi igaz lehet, hogy nem jó megoldás de így legalább nem érek bele abba a hibába, hogy minden nap látom és egy idő után veszekednénk vagy bármely összetűzésbe keverednénk. Egy ismeretlen aki ott ül az éterben és halgatjuk egymás baját az élettel ... egyfajta lelki támasz mert nem tud megbántani és jobb kimesélni magunkból a gondunk mindenféle következmény nélkül. Ez a barát nem tartozik a haverok közé így hát a közvetlen környezetemben nem is tudna rólam semmit mondani én is kedvesen bánok vele és ő is velem. Nem okoz akadályt, hogy lány hiszen ritkán találkozom vele. Nem okoz lekötöttséget.

Tehát az internet mint összekötő kapocs még mindig él. De ne tegyük személytelenné a mennyiség és a mások "lefőzésének" hajszolásával. Menjünk inkább minőségre. Találjunk igaz barátokat és eggyensúlyozzuk ki az életünk a kis örömökkel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.