Nos, aki a jóbarátom (vagy az exem), már biztosan hallott az én hűn szeretett és őrizgetett dobozomról. Új hír esedékes róla. Szénné égett. Őszintén szólva egyszerű farostlemezből volt összeszkábálva, az emlékek cetlijei, színei, és rajzai borították karcos külső felületét. Nem mondom az idők alatt egyre nagyobbnak kellett lennie, így folyvást cseréltem. Ám az utolsó forma elég szépnek tűnt, hiszen egy A4-es méretű lap bőven talált benne helyet. Aki még nem tudná miről is írok most, vagy aki érdeklődik a megsemmisítődés miértjére, annak ajánlom olvassa tovább...

Az elmúlt hetekben, mondjuk úgy, valami piszkosul rosszul éreztem magam. Támaszkodtam a házi praktikáimra, az orvosi tudományra, és a "pasi vagyok, majd elmúlik" pillanatomra is. Sajnos a sorrend is ez volt. Ám a végére még az orvoshoz is visszamentem, mert a "pillanatom" hülyeség volt.