Nemrégen egy kedves barátom segítségével közöltem már bejegyzést az ember-állat viszonyáról. A lóról (köszi Andi). Most egy kicsit közelebbi témát boncolgatok, számomra közelebbit. Nemdebár megírtam az előző felszólalásomban, hogy a kutyasétáltatás közben születnek a legjobb gondolataim. El is mesélem miért.

Kezdeném ott, hogy minden gazdának a saját állata a kedvence, a legszebb neki, mégha nem is a legokosabb :). Az én házőrzőm egy rövidszőrű palotapincsi A PÖTI. Idén lesz 13 éve, hogy velem van, velem nőtt fel.
A témához ezért úgy szólok hozzá ahogy az évek alatt nap mint nap tapasztaltam. Mennyit hallottam Apámtól a Róka mondatát a Kishercegből: "Megszelidítettél, most viseld hát gondomat, felelősséggel tartozol értem..." Minden kis- és nagykedvenc olyan mint a gazdája. Ezért is kötődik hozzánk, ezért kötődünk hozzá. Hiszen gondoljunk bele. Mi is átvesszük azoknak az embereknek a szokásait egy idő után akikkel majdnem minden nap találkozunk és élünk velük. A kutyánk olyan mint mi, ezért tudja mikor vagyunk bánatosak, mikor örülünk. Ő ismer minket a legjobban, Ő az aki biztosan látja amit egy ember se.

Rátérve a dolgok lényegére. A kutyáknak szükségük van szabad levegőre, sétára, nekik is ki kell menni WC-zniükm és nekünk is ... Kell minden nap legalább egy fél óra amikor lemegyünk a levegőre, hagyjuk hogy a kutyánk végezze a dolgát, és mi is gondolkozhatunk a nap eseményein, vagy bármin. Amikor nyugodtan lassan sétálhatunk és nem kell sehova sietnim Amikor épp ésszel át tudjuk gondolni a dolgokat. Én egyedül szoktam lemenni vele, mert erre szükségem van. Ekkor  senki nem jöhet velem. Ekkor születnek a "nagy"  gondolataim.

Az évek alatt megtanultam, hogy nem kell taníttatni a kutyát. Hibázik, mint bárki. De jól jegyezzük meg úgy viselkedik és olyan lesz velünk szemben is ahogy mi bánunk vele. Nekik is kijár a figyelem, a tisztelet, a gondoskodás, és ezt mind vissza is adja. Úgy is összeszokunk vele és ha nem mondjuk a vezényszavakat, akkor is tudni fogja mikor mit akarunk tőle.

jah és mindig szedjétek fel a betonról vagy az útból a kutyapiszkot, mert ők nem tudják :).

Nos elértünk ide is ... itt az év vége. Tudjátok mit az első cikkem után elgondolkoztam, hogy miről is irhatnék. Megirtam egyenlöre ami kijött belőlem. Megfogom ezután is. Köszönöm mindenkinek, hogy olvassátok a blogom én beleteszem amit tudok ... persze ahogy tudom.

Megújult a honlap. A "mister a zöldben a nagyvárosból élőben" lerövidült és már mindenkinek érthetőbb, hogy egyenlőre a tartózkodási helyem AZ ÉN BUDAPESTEM az ami jelzi néha ki is vagyok. Figyelem nem akarom lelombozni a magyarokat ... de komolyan pest gyönyörű, vedd már észre :D. Így lett "Mister in Budapest" a blog címe. Itt mindent megtalálni ... mind pesten, mind a blogomban.

Megújult fiatalosabb kinézet. Friss színek. Angol-német-francia nyelvre fordító szótárt találtok a fordító nevű dobozka alatt . Üzennőfalon üzenhettek mind nekem, mind egymásnak és akár véleményeitek is közölhetitek a megújult blogról. A zene a lap legaljáról szól, számot tudtok választani, egyenlőre még nem igazán bő a paletta de ha valami kell írd meg az üzenőfalon és ha tetszik kiteszem nektek. ( Jah ... amúgy a legtöbb zene videó is egyben tehát ha megnéznéd kit halgatok van, hogy meg tudod. )Az "idő" dobozban természetesen a pontos időt láthatjátok és a képek is mindig frissítve lesznek.

Köszi mégegyszer, hogy érdeklődtök. Bármilyen jótanácst még mindig fogadok.
Legyetek rosszak, és mindenki álmodjon velem valami szépet ;P

Egy kedves és naggyon nehéz témát fogok most boncolgatni. Most nem verselek nektek. Nem éneklem meg. Leírom nektek miről is szól ez. Nagyon sokan hiszik azt most, hogy ténleg szerelmesek mert párkapcsolatban élnek. Ez akkora hülyeség ahogy van. Mint azt legtöbben olvashattátok a "Járás" című cikkben, megvan a véleményem a mai fiatalok hülyeségiről. Nem azt mondom, hogy nincs jo kapcsolat vagy nem létezik szerelem. De létezik. És most... szeretném megosztani veletek ezt a leirhatatlan élményt. Én megvallom öszintén nagyon régen ... túl régen éreztem már ezt. De nekem legalább van fogalmam róla mi is az igazi szerelem. Megannyi dal, szó, kifejezés, vers és minden egyéb szültetett ennek a megfogalmazására. És ténleg meg lehet fogalmazni ezt a megfoghatatlan érzést, élményt.

Hogy mi a szerelem? Illúzió. Melyet az agy a szív érzéseinek hitetve érezteti, hogy boldog vagy. Ezek olyan érzések mint mikor csokit eszel vagy alkoholt fogyasztassz. Mámorító. De mégis mért illúzió? Az illúzió nem valódi érzés. A szerelem azért nem az, mert elmúlik. És milyen rossz is akkor. Sokan voltunk már szerelmesek. Vagy sokan hittük hogy szerelmesek vagyunk. De mit kell éreznünk, hogy tudjuk ténleg szerelmesek vagyunk? Milyen érzésekből tudjuk azt, hogy ez valódi szerelem..

Szeretni valakit ... ez egy leírhatatlan érzés. Megpróbálom hát. Ha lessz még megjegyzésem leírom utóiratban :). Ez olyan mint repülni. Ejtőernyűvel szállni és érezni. érezni a szél rebbenését, érezni, hogy igazán élsz. Rá gondolni mikor nincs veled. Hiányzik ha nem fogja kezed. Őt szeretnél látni mindenhol. Vágysz rá hogy meglásd bárhol. Hogy ő legyen és megszólíthasd és ha télleg ő nyakába ugorassz. Érezteted vele szereted. Érte áldoznád halálod és élted. Vele töltenéd minden idődet. Mert elfelejteti veled, minden gondodat mely csak lehet. Ha beteg vagy ott áll meletted. Kiszolgál és szeret. Ha esik vigyáz rád el ne olvadj. Mert édesebb vagy neki mint nyalóka. Mindent megtennél érte. És mindent megkaphatsz tőle. És a minden neked nem jelent ajándékokat, nem csak a testi vonzalmakat. A minden neked a nyugalmat melyet csak ő adhat. Mert örömmel felejtessz el minden bajodat. Mert örömmel mutatod ki szerelmedet, fájdalmadat. Mikor a szemébe nézel magadat látod. Mert ő cask rád gondol bárhol. Mert egymás szívében éltek már. Nem vagytok már barátok. De megoszthatod vele minden titkod. A lelki társad ő, ki mindig megnyugtat. Ki megnevettet és ha kell veled sírhat. Szeret és mondja és érzed. Szó nélkül is látod, neki te kellessz. Áradoznál róla folyton nevetve, kikiabálnád szerelem ez köztetek. Ez a pillanat nem illan el. Örökké él szívedben ha messze is van tőled. És tudod ha nincs veled, hozzád mindig hűséges. Féltékenyek vagytok, ez természetes. De csak mert elveszteni egymást soha nem szeretnétek. Nekem ezen alapszik a szeretet.

Nah szép ... most ahogy így nézem. PICIKÉT lehet, hogy verses lett. De mint látjátok a verseimben. A szerelemről írni máshogy nem tudok, csak szépen. :D Amugy a legtöbben akik ismernek tudják. Ezeket a bejegyzéseket abban a pillanatban találom ki miközben írom. És aki télleg ismer azt is tudja... spontánköltő vagyok. Nem vagyok jó. De így jön ki. És ezt az érzést felidézni... szép szavakkal lehet. Mert leírni máshogy képtelenség eme érzelmet. :)

De befejezve ... Nekem ez az érzelem hazugság volt. Áltattam magam mint mindenki más. Én szerelmes voltam a lányba. Ő mint kiderült nem. Hazudott nekem. Megannyi versemet kreativitásomat és időmet (apénzrőlnemisbeszélve) pazaroltam rá. De így visszanézve. Lehet, hogy nagyon szemét volt velem 2 éven keresztül. Lehet hogy annyiszor csalt meg és hazudott nekem ujra és ujra. De ha ilyen hülye voltam ... megérdemeltem. Tanultam a hibámból. És mióta szingli lettem ... felnőttem.

köszönöm, hogy végig olvastad gondolatom. Nem biztos, hogy itt a vége...

(névtelen)

Ez a vers most csak neked szól szívem
mert bizonytalan érzelmem
nem vállnék meg tőled sohasem
De leírom nagy a félelmem

Félek elveszthetlek könnyen
mert túl messze vagy tőlem
oly sok szép szó csábít
mit másoktól hallhatsz így

És ha mások ott vannak ahol te
nem tudom éppen igent mondassz-e
nem tudom ott kibe szeretsz bele
és ha látlak öszintén nézel-e szemembe

Mondod-e nekem: szeretlek
és ha mondod hát még kinek?
és hol boldogság már ez
ha igy kéne félnem

ezt nem tudhatod mért van bennem
és mért folytom el ezt az érzelmem
de jobb békességben megbizni benned
mint vitával elhagyni a színteret

Szeretlek és ezért kérem
bizonyitsd szerelmed
és hidd el én is így teszek
akkor senki sem félhet

Társak leszünk mi ketten
társak bizalomban, szerelemben
és nem hagyom hogy kihülljön szerelmed
küzdök hogy legboldogabb légy velem

hogy ne kelljen máshol keresned
sem izgalmat, sem szerelmet
akarj minden időben engem
gondolj csak rám, más ne kelljen

Ezt a verset nagyon régen irtam valakinek aki nem érdemelte meg.

Ma valakinek ajánlom aki meg akarja érdemelni és nagyon sokat igért érte. Károly Andrea.
Neki üzenem: nem felejtem de elöbb lássam is a végrehajtás némely részét.

Messze szeretlek

Jó lenne ha itt lennél
Szeretnélek s szeretnél
Szeretnélek érinteni lágyan, kellemesen
Tapintani tested, úgy, hogy jól essen

Vágyom rá, hogy szeress
Hogy csókod érezzem
Vágyom rá, hogy nevess
Hogy mosolyod éltessen

Távol vagy most kedvesem
De a tudat éltessen
Tudd meg hogy szeretlek
S, hogy szeretlek hűen

S megyek, hogy szerethess
S megyek mert szeretlek
S ha ott leszek majd csak veled
nincs ki zavar, érezd, szeretlek

De szeress addig távolban
mert gondolok rád bárhonnan
Rád gondolok mindenben
Te vagy nekem mindenem

Egyetlen kicsi szívem
Szeretlek mint te engem
mert tudom hogy szeretsz
s tudom hogy Engem

kívánságom azzal teljes
Hogy jöjj vissza s szeress
S élj velem tovább mint bárki
S szeress tovább, sokáig
 

Ez az új rovat nem más mint saját költeményeim halmaza. Itt megosztom veletek az olvasóimmal mindazt mit évekig halgattam magamban. Melyet legfeljebb 1-1 ember tudhatott. De nem a legrégebbiekkel kezdem. Azokkal melyek egy életszakaszomat fejezik ki és a néhai állapotomat. Nem vonatkozik mindegyik a mai napra vagy az éppeni helyzetemre. Megjegyzem ezek többsége régi vers és ami éppen alkalmas azt ajánlani fogom valakinek. Ez a versem nemrégiben íródott és nem ajánlhatom senkinek. Az esetleges szomorú vagy rosszedvű hangvételért elnézést kérek. Sohasem boldogságból írom verseimet.

(névtelen)
(ha van ötletetek esetleg hogyan hívhatnám verseimet írjátok meg)

Édes nekem a szerelem
De mindig tönkretette szívem
Akárhogy mellőztem
Megtalált engem

Meglőtte szívem
Cupidó nyila
Hirtelen tetszett
és hamar szétszaggatta

Ezt nem lehet kérni
Elöle nem tudsz menekülni
Én próbáltam elfelejteni
De nem tudtam csak hazudni

Hazudni magamnak
nem szeretek
Hazudni másoknak
nem kellenek

De rájöttem, reménytelen
És mindenképpen fáj a szívem
Fáj ha van de nincs velem
Fáj ha nincs már senkisem

És biztonságban sem lehetsz
Ha van, ha nincs szerelmed
Ha van, egyszer úgyis vége lesz
Ha nincs, megtalál, tönkretesz

Ő az kit ki, nem ismerhetsz
Ez az mi bárhol ott lehet
És mindig légy rá készen
Ő bármit megtehet veled