Ne gondold, hogy lesz párod
Ne gondold, hogy szerethetsz
Élj meg minden napot
És sorsod sem feledhet

Egy írás, mely rólad szól
Mely leír mindent mi oly apró
Tán még észre sem veszed,
hogy része az életednek

De kell minden részlete
kell mindent megélned
A rosszat a csúnyát egyaránt,
hogy legyen miből ítélned.

Kell olyan mit elfelejtesz,
hogy tudd mire kell emlékezz.
Idővel megtudod mi volt a fontos 
és mi oly jelentéktelen.

Gondold, hogy legjobb vagy
Azt érdemled és azt kapsz
aszerint cselekedj mit jónak látsz
és láttasd az élet imádatát.

Meglátod majd a sok barát
is erősebb lesz kötelékben
hisz szükség van rád 
nem csak rokon kihez közel állsz.

Mert te már tudsz valamit 
mire sokan vágynak
lesz kiket te vezetsz rá,
hogy lássanak.

Halkan, nyugodt szívvel,
súghatod feléjük békével
mikor szükség lesz rád ott vagy,
hogy elmondhasd e szavakat.

Nyisd ki a szemed és láss az éjszakában,
Keress értelmet minden talányban,
Rendezd életed új útra találva,
Tűzz ki célokat, hogy a jövőd majd láthasd.

 Szóljatok rám, de én legszívesebben a szexy-t ipszilonnal írom. Mindig kijavítják. Ám a képek a nők szemtelen bájával és a felvállalás valóságával, annyira közéleti helyeken mutatkoznak meztelenül, hogy az már tetszik, vonz, és ugyanakkor rendkívül szemtelennek is tartom. Hiszen a gyönyörű nők után áhítozó férfiak (mint jómagam), látván a nőket, így. Biztosra venném, elöntene az irigység, majd a vágy, és végül a beletörődés, hogy úgysem kapok egy kacér mosolyt. Ugyanakkor ha sikerül egy ilyen apró mosolyt elkapnom, elégedett vagyok, magabiztos, és sikerül a hölgyeknél elérnem az állapotot, amikor felvállalják önmagukat, a testüket, és én élvezhetem ezt. ...(folytatás)

Addig is pár kép Bruno Dayan képtárából, hogy idézze az igazamat.

 Facebook, Twitter, Myvip, iwiw, netlog, ppl, hi5, myspace, Tagged... sorolhatnám még a közösségi portálokat világszerte. Oldalak melyek kapcsolattartásra vannak. Amelyeken megtalálhatnak minket régi barátaink, ha regisztrálunk valamelyiken. Most itt adhatnék meg adatokat, melyik magyarországon a legsikeresebb, de ha ezt akarod tudni inkább guglizd be és nézz utána. Lényegében ma már ez kezd egy olyanná válni, hogy ha a mai világban élsz, az egyik ilyen oldalon kötelező fent lenned. Magam is bevallom minden ilyen oldalra regisztráltam, bár teljesen feleslegesen. A barátaim ugyan megtalálnak, de ők bárhol ha szükség van rám. Ám elindult egy mozgalom. A megosztásért.

Alkotás. A mai világ meghatározó része a művészet. Minden ami körülvesz nem más mint művészet, stílus, minden egy ember fantáziájából megszületett újabb műalkotás. Legyen a hely ahol laksz, a munkahely ahova jársz, az út amin jársz. Összetett egységet alkot megannyi ember összműve. Ezt nevezzük mi világnak. Mégis minden alkotó, minden művész, amit alkot először látja maga elött egészben. Lelki szemeivel elképzeli mindazt ami kell neki, és reméli ez kellhet mindenkinek. Van aki csak saját magát fejezné ki vele, van aki hatni szeretne másokra. Ám ha mind egyenként vagyunk művészek, hogy lehet ebből mégis egy világ? Mert ami körbevesz, ha mind művészet, mindent egyénemberek alkottak, hogy illeszkedhetnek ennyire egymáshoz? A rendszer amit a természet belénk ültetett. Csinálhatunk teljesen mást mint ami körülöttünk van, az akkor is szép lesz, épp attól, hogy más. 

Nyár van. A gyermekkel csinálni kell valamit. A szülők várják a szabadságot. Mindenki le van korlátozódva a nyárra pihenés szempontjából. Ez az a hónap amikor a legtöbbek nyaralni mennek. Én is pihengetek. Ám nem olyan idilli ez mint ahogy az ember elképzeli.

Az emberek akikre nézhetünk fel, és le is. Sok szemszögből tekinthetünk rájuk. Kettőből biztosan.

Lehetnek azok akik semmihez sem értenek igazán, de mégis megélnek. Ebből a rálátásból gondolva rájuk, le nézzük őket. Pedig nem szabadna. Megélnek, lehetne nekik több is. De ők így élnek kényelmesen. Nekik ez a világ. Annyit keresnek, és úgy, amennyiből meg tudnak élni. Annyit élnek amennyi számukra kell. Amennyit elégnek éreznek. Amerikában létezik ilyen foglalkozás is. Itthon őket nevezhetjük napszámosnak, segédmunkásnak, de akár művésznek, humoristának is. (Meg ne sértsek ezzel senkit csak irigykedem.)

Hiszen a másik nézetből. Ők kicsit mindenhez értenek. Kicsit szabadabbak, függetlenek, és élnek. Persze nem ideális mindig, és mindenkinek. Ez amolyan, inkább állapot, mint életstílus (itthon). Egyszer véget ér, és beletörődünk, nekünk több kell és máshogy. Ekkor már valószínűleg, felnőttünk.